Rosta Szabolcs “A bugaci Pétermonostora és a Homokhátság szerepe az Árpád-korban” című online előadása

Youtube-csatornánkon elérhető: 2021. április 21., 15:00 óra

A Kiskunsági Homokhátság ma a puszta szinonimájaként él tudatunkban. Ez leginkább abban gyökerezik, hogy a középkori Magyar Királyság történetének két legnagyobb méretű pusztítása ezt a vidéket különösen mélyen érintette. Mind az 1241‒42 évi tatárjárás, mind a török hódítás is szinte teljes romlást, elnéptelenedést hozott e területre. Mindazonáltal ez a helyzet különleges lehetőségeket is tartogat a régészet számára, hiszen a katasztrófák hozadékaként számtalan helyen szinte pillanatképként őrződtek meg máig az egykori történések. 2010-ben kezdődött Bugac-Felsőmonostoron az a komplex régészeti kutatás-sorozat, melynek során sikerült azonosítani Pétermonostorát, a Homokhátság Árpád-kori gazdasági, szakrális központját. Ezzel párhuzamosan kiterjedt, újszerű történeti-földrajzi program indult el a Bács-Kiskun megyei középkori települések feltérképezése céljából. A bugaci feltárás, valamint sok egyéb helyszínen folytatott ásatások tanulságai alapján e vidék Árpád-kori történetét, egykori szerepét számos ponton lehet kiegészíteni, akár átírni. A kiskunsági feltárások adatai ráadásul szélesebb kitekintésre adnak lehetőséget több régészeti kérdésben is. Az eredmények révén olyan problematikus dolgok kapcsán juthatunk közelebb a válaszokhoz, mint az s-végű karikák viselete, a faszenes sírok kronológiája, a tatárjárás kézzel fogható nyomai vagy akár az Árpád-kori síkvidéki erődítésrendszer.