Az 1878-ban megalakult új társulat, az Országos Régészeti és Embertani Társulat alapszabályában célkitűzésként szabta meg, hogy „…az őstörténelem művelése mellett… munkakörébe tartozik a római, a középkori és a magyar régészet is…”. Ennek érdekében ásatásokat eszközöl, nyilvános gyűléseket tart, kirándulásokat tesz az ország különböző területeire.

A rövid idő alatt nagy népszerűségre szert tevő Társulat életében ettől kezdve sikeres és kevésbé sikeres időszakok váltották egymást, vezetőségében a legkiválóbb régészek vettek részt. Az évtizedek folyamán, a társadalmi és szakmai igényeket követve változott a hivatalos elnevezése, módosultak célkitűzései is, alapvető célját azonban mindvégig megőrizte. Az 1879. január 30-án tartott első felolvasó ülés eldöntötte a következő ülések irányát és stílusát. Pulszky Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója, a Társulat első elnöke megnyitó szavaiban leszögezte: „..a társulat üléseiben nem a feszes akadémiai modort, hanem az egyes tárgyak élénk s a közönséget is érdeklő megismertetést fogja célul ismerni.”

A Régészeti Szakosztály programjai szervezésekor manapság is szem előtt tartja ezt az irányt, a tradíció őrzése azonban nem jelenthette, nem jelentheti a megújulás gátját. A havonta sorra kerülő, egy-két előadást magukba foglaló ülések mellett a tudományszak valamely aktuális kérdését napirendre tűző ülésszakok tudományos vitái vonzanak jelentős számú hallgatóságot. Vitára lehetőséget nyújtó, egy téma köré csoportosított, több előadó közreműködésével megvalósuló ülésszakok szervezése továbbra is a szakosztály tevékenységéhez tartozik.

Célunk, hogy a magyarországi régészeti kutatások eredményei mellett e kutatások fontos állomásairól is tájékozódhassanak mind a szakemberek, mind az érdeklődő, nem régész végzettségű hallgatók. A tematikus ülések egyik fajtájának tekinthető az 1964 óta évről évre megrendezett ásatási beszámolók sorozata is. A hagyományokat követve a tavaszi időszakban, általában április/május hónapban kerül sor a megelőző év feltárásaiból ízelítőt nyújtó válogatásra. A program látogatója a feltáró régésztől kap friss információt az ásatás körülményeiről, elsődleges eredményeiről, a kutatás további lehetőségeiről és jelentőségéről.

A hagyományok ápolásának jegyében meghívott előadókkal emléküléseket tartunk, amelyeken neves régészeink munkásságát idézzük fel születésük vagy haláluk kerek évfordulóin. Az egész napos programok mellett változó időpontokban és gyakorisággal kerül sor egy-egy kutatási téma ismertetésére.

A magyarországi szakembereken kívül kiváló külföldi kutatók is elfogadják meghívásunkat. Előadás megtartására kérjük levelező tagjainkat is. Külföldi kapcsolataink az 1990-es évektől egyre nyitottabbá váltak. Ennek bizonyítékai a szomszédos országok, területek régészeti társulataival megkötött együttműködési megállapodások. A sort tovább kívánjuk bővíteni, s közös szakmai konferenciák, tudományos ülések, egyes előadások megtartása révén megvalósítani azok írásba foglalt tartalmát.

A társszakosztályokkal közösen számos programot készítünk elő, ezek közé tartoznak a Társulat érmeivel kitüntetett régészek és művészettörténészek beszámolói munkásságuk egy-egy fontos állomásáról.

Nagy népszerűségnek örvendenek évek óta a „Magyar régészek és művészettörténészek kutatásai külföldön” és „A határon túli magyar kulturális örökség kutatása” című sorozataink.