Archeometriai műhely

Az Archeometriai Műhelyt az 1998-ban Budapesten megrendezett nemzetközi konferencia (31st International Symposium on Archaeometry) folyományaként hoztuk létre, rendszeres vitafórumot biztosítva az érintett szakterületet művelő kutatóknak és partnereiknek.

 

Az első, ilyen néven rendezett vitaülésre 2000. február 7.-én került sor a Magyar Nemzeti Múzeumban, ahol a KFKI roncsolás mentes anyagvizsgálati lehetőségeiről tájékozódhattak az érdeklődők. Azóta évente két-három alkalommal különféle interdiszciplináris, a kulturális örökség változatos elemeire kiterjedő vitaülés keretében ismerkedhetünk a hazai és nemzetközi archeometriai kutatás eredményeivel.

 

Mit is értünk ’archeometria’ alatt?

Az archeometria a régészetben, általában műtárgyak vizsgálatában használatos természettudományos (elsősorban, fizikai, kémiai és egyéb anyagvizsgálati) módszerek összefoglaló elnevezése.

A klasszikus régészet elsősorban formai jegyekre építő tipológiai megközelítésben vizsgálja a tárgyakat: ez a vizsgálati szemlélet ma is nélkülözhetetlen és alapvető.

A műtárgyakat, tágabb értelemben, kulturális örökségünk tárgyi emlékanyagát azonban nem csak formája, stílusjegyei, hanem anyaga és fizikai tulajdonságainak összessége is jellemzi, amelyekből megfelelő értelmezéssel történeti jelentőségű információ (is) kinyerhető.

Az archeometria – mára már hagyományosnak mondható nagy témakörei:

  • leletfelderítés
  • kormeghatározás
  • származási hely és technológiai vizsgálatok
  • biológiai maradványok vizsgálata

 

Röviden a magyarországi archeometriai kutatásokról

Az archeometriai kutatásokat – kimondva, kimondatlanul – a magyar ősrégészet, geológia, kémia úttörő nagy egyéniségei – Rómer Flóris, Pulszky Ferenc, Szabó József, Wartha Vince – már a 19. század második felében megpróbálták “honosítani” a hazai régészet eszköztárában. Rómer és Szabó József az archeometria máig kedvelt, klasszikus nyersanyagának, az obszidiánnak a kutatását szorgalmazták és indították meg világszinten úttörőnek számító közleményeikkel (1866-68, 1876).

Pulszky Ferenc valóban “korszak-alkotó” monográfiája (1881), amelyben a kőkor és a bronzkor közé – anyagvizsgálati alapon – beillesztette a rézkort, szintén konkrét kémiai vizsgálatokon alapult.

A régészeti anyag interdiszciplináris szemléletű feldolgozása különösen az erős természettudományos gyökerekkel rendelkező őskőkori kutatásoknak vált sajátosságává. Vértes László kézikönyvében (1965) külön fejezetet szentel a magyarországi ős- és középső kőkori lelőhelyek természettudományos adatainak felgyűjtésének.

A modern anyagvizsgálati módszerek elterjedésének, fejlődésének következtében a fiatalabb korú lelőhelyek és leletanyag műszeres vizsgálata is fejlődésnek indult, különösen olyan kimondottan több tudományág határán álló területek esetében, mint az ipartörténet/iparrégészet, vagy a környezet egykori állapotával foglalkozó tudományok (ősföldrajz, környezetrégészet). A kutatókat a VEAB Iparrégészeti és Archeometriai munkabizottsága fogta össze, kézirat jellegű tájékoztató kiadványainak meglévő példányait elektronikus formában archiváltuk.

Az első összefoglaló munkák a 80-as években készültek el (Pécsi ed. 1982, 1987 Gömöri ed. 1980, 1984, Járó-Költő ed. 1988). Ez utóbbi vállalkozott az aktuális, egy kötetbe foglalható ismeretek mellett az archeometriával foglalkozó aktív szakemberek annotált bibliográfiájának összeállítására is. Ugyanez a szándék vezette a sorozat (“Archaeometrical Research in Hungary”) II. kötetének szerkesztőit, akik 1998-ra, a Budapesten megrendezett 31. Nemzetközi Archeometriai Szimpozium alkalmából megjelentetett kötetbe összegyűjtötték az I. kötet óta megjelent cikkek tematikus, annotált bibliográfiáját.

2004 óta saját szakfolyóirata is van Magyarországon az archeometriának (http://www.ace.hu/am/), amely az Országos Széchényi könyvtár elektronikus periodika archívumában (EPA) is elérhető.

 

Vitaüléseinket általában a Magyar Nemzeti Múzeumban tartjuk, de többször is alkalmunk volt felkeresni az archeometria hazai bázisait, különféle egyetemi és akadémiai kutató centrumokat, hogy a helyszínen ismerkedhessünk meg a legkorszerűbb vizsgálati lehetőségekkel.

 

Rendezvényeinket a Régészeti Társulat programfüzetén kívül rendszeresen közzétesszük az archeometriai honlapon is, ahol az aktuális programokon kívül visszakereshetőek korábbi rendezvényeink is.